A beszélgetés egy ismert humorista, James Murray (Murr) házában tett látogatásával indul, akit főként az Impractical Jokers című műsorból ismerhetünk. A vendégek visszatérnek a sorozat forgatása közben tapasztalt legemlékezetesebb történetekre, sérülésekre, valamint a forgatások komikus vagy feszültebb pillanataira, amikor olykor fizikai konfliktusba keveredtek.
A társaság könnyed stílusban elmélkedik arról, hogy milyen furcsa lenne, ha a vendég egyszerűen nem távozna, vagy éppen a házigazdák közül lenne valaki sorozatgyilkos, utalva a műsorban megszokott abszurd helyzetekre. Felmerül egy friss forgatási sztori is, amikor egy étteremben társadalmi határokat feszegettek, miközben különös kérdésekkel vagy kellemetlen megjegyzésekkel hozták zavarba az embereket.
A műsorvezetők az Impractical Jokers hatásáról kérdezik Murr-t: vajon miként formálta személyiségét, és miként teszi magabiztosabbá szociális szituációkban a műsor? Kiderül az is, hogy a szereplők maguk is szoros kontroll alatt tartják tartalmaikat, és személyesen vesznek részt az utómunkában.
A beszélgetés során előkerül Murr új horrorfilmje, a Don’t Move, valamint szó esik arról, hogyan lehet néha teljesen váratlan módon celebeket, zenészeket vagy sportolókat rávenni egy-egy közös projektbe. A casting történetekből megtudhatjuk, hogy néha egy-egy egyszerű közösségi médiás üzenet vagy egy italozós este is meghozhatja a kívánt eredményt.
A hallgatók bepillantást nyerhetnek abba, mennyire közvetlenek a komikusok egymással is, miként születnek a legelvetemültebb Impractical Jokers ötletek, amelyeket olykor a gyártók végül nem engednek megvalósítani. A váltakozó humor és önirónia mellett komolyabb témák is előkerülnek: határok feszegetése, a hírnév kezelése, vagy akár a „mi kell a sikerhez” kérdései. A végén egy filozofikus kérdés is felmerül: szívesebben tudná valaki, mikor vagy hogyan hal meg?
