Milyen bizonyítékok és elméleti keretek utalnak arra, hogy a multiverzum valóban létezhet? Az elmélet számos fizikai modellből bukkan fel, és válaszokat kínál a világegyetem finomhangoltságának problémáira, miközben komoly vitákat szül a tudományos közösségben is. A viták egyik kulcspontja, hogy a multiverzumot valódi tudománynak tekinthetjük-e, vagy csupán spekulatív elképzelés marad.
Felmerül a kérdés: mit jelent egyáltalán az „univerzum”, és hogyan különböztetjük meg a multiverzum elképzeléseitől? A modern fizikai elméletek, mint az örökös infláció vagy a húrelmélet, különféle multiverzum-típusokat vetnek fel, ahol téridőbuborékok, kvantum-megvalósulások vagy eltérő fizikai törvényekkel rendelkező univerzumok születhetnek. Az antropikus elv szerepe szintén megjelenik: csak olyan univerzumban lehetséges tudatunk, amely képes életet létrehozni, így elfogult megfigyelők vagyunk.
Az Occam borotvája elvéhez való viszony is megosztja a szakértőket. A parszimónia – vagyis a legegyszerűbb magyarázat keresése – kérdésessé teszi, hogy szükség van-e ilyen bonyolult (sok-univerzumos) modellekre, ha a megfigyeléseknek elegendő egyetlen univerzum is. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egy elmélet, amely eleve más kérdések megválaszolására készült, mellékhatásként multiverzumot jósol, ami nem teszi azt különösebben extravagánssá.
A tudományosság határai is előkerülnek: a multiverzum kérdése mennyiben tesztelhető, verifikálható vagy akár cáfolható? Egyesek szerint a mérhetetlenség a tudományosság ellen szól, míg mások szerint logikai összefüggések vagy közvetett megfigyelések révén mégis lehet rá következtetni – ahogy a galaxisok létezését is előbb feltételezték, mintsem közvetlenül látták volna őket.
Végül olyan kérdések is felmerülnek, mint hogy mennyire befolyásolja világképünket az univerzumok száma, és vajon a természet törvényeinek finomhangoltsága csak látszólagos-e a multiverzum fényében. A témakör mélysége és komplexitása számos további nyitott kérdést is magában hordoz.
