A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 47 perc

Monsanto és a gyomirtók: a gazdák háborúja és a glyphosate vitája

Hogyan került egyetlen vegyszer és egyetlen vállalat szinte minden termőföldre, és miért okozott ez farmerek között háborús viszonyokat? A videó a Monsanto történetét, botrányait és a glyphosate körüli vita hátterét tárja fel.

Egy 2016-os arkansasi gyilkosság hátterében egy gyomirtó szer és az azt gyártó óriáscég, a Monsanto állt. A film a farmerek közötti feszültségeket, a monopóliumhelyzetet és a vállalat agresszív jogi eszközeit vizsgálja: hogyan került a kontroll egyetlen cég kezébe, miközben farmerek és közösségek egészsége veszélybe került.

A történet a gyomirtók, köztük a hírhedt 2,4-D, 2,4,5-T és később a glyphosate (Roundup) kifejlesztésével és elterjedésével kezdődik. Bemutatja, hogyan alakult ki a szelektív, majd szinte minden növényi életet elpusztító szerek története, és ezzel párhuzamosan azt is, hogy a Monsanto miként szerzett meghatározó részesedést a vetőmagpiacon.

Ezt követően az ipari felelősség, a dioxin, és az Agent Orange vietnami háborús alkalmazásának egészségügyi következményei kerülnek előtérbe, majd a Roundup világsikere és a GMO-vetőmagok elterjedése. Felmerül a kérdés, hogy mennyire tudják a vállalatok befolyásolni a tudományos eredményeket, és mennyire védtelenek a farmerek a globális cégek jogi apparátusával szemben.

A videó részletezi a farmereket érő fenyegetéseket, a piac totális uralására irányuló törekvéseket, kiélezett szomszédsági konfliktusokat és azokat a jogi perek hullámait, amelyek során munkavállalók, farmerek és civilek próbáltak elégtételt venni egészségük és életük veszélyeztetéséért.

Végül szóba kerülnek a tudományos konszenzust érintő viták arról, hogy a glyphosate okozhat-e rákot, mennyire függetlenek a tudományos publikációk, és milyen hatalmas PR- és jogi apparátussal dolgozott a Monsanto a saját igazának védelmében. A néző szembesül azzal a kérdéssel is, hogy hosszú távon milyen következményekkel járhat, ha egyetlen vállalat uralja az élelmiszerlánc kulcselemeit.