A gondolat, hogy két szuverén ország, Moldova és Románia egyesüljön, ritka a modern világban, ahol általában az államok a függetlenségük megőrzéséért küzdenek. A téma aktualitását az adja, hogy Moldova elnöke, Maia Sandu nyilvánosan támogatja az egyesülést, amennyiben népszavazásra kerülne sor. A nyilatkozatra erős visszhang érkezett Románia részéről is, jelezve a nyitottságot a lehetőségre.
Történelmi szálak kötik össze a két országot, területük évszázadokon át közös államalakulatokhoz tartozott, majd a 20. században többször változtak határaik és külpolitikai kötődéseik. A Szovjetunió szétesése után Románia jelentősen közeledett az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, miközben Moldova továbbra is erőteljes orosz befolyás alatt maradt, ami napi szintű politikai és gazdasági kihívásokat teremt számára.
Az egyesülést pártolók szerint gazdasági és biztonsági előnyök is rejlenének a folyamatban, például Moldova európai integrációja, az ország lakosságának gazdasági felemelkedése, illetve a romániai munkaerőhiány enyhítése. Ugyanakkor konkrét akadályok is felmerülnek, többek között a transznyisztriai konfliktus, az orosz jelenlét és az integráció költségei.
A kérdés megosztja mindkét ország közvéleményét, arányaiban körülbelül a lakosság harmada támogatja. Emellett kulturális, nyelvi kapcsolódási pontok is erősítik a törekvést, hiszen Moldova lakosságának jelentős része azóta is anyaországinak tekinti magát vagy beszéli a román nyelvet. Milyen valós esélyei vannak az egységnek, és mik lehetnek a következményei? Ezt járja körül az anyag a különböző nézőpontokat ütköztetve.
