Mi történik, amikor az ember mindent elveszít, még a szabadságát is? Egy ausztrál-kínai újságíró személyes élményein keresztül betekintést nyerünk a titkos kínai börtönök zárt világába, ahol minden mozdulatot felügyelnek, a szabályokat kegyetlenül betartatják, és az emberek a legapróbb örömökre is újra rácsodálkoznak.
Feltárulnak a fizikai szabadság elvesztésének kiváltotta lelki folyamatok: hogyan alakul át az értékrend, és mi válik fontossá, amikor már csak az emlékek, a képzelet vagy a kicsiny udvariasság tud kapcsolatot teremteni egymás között. Milyen érzés, amikor a külső körülmények az utolsó szálat is elvágják a külvilággal és a családdal?
Érdekes kérdések merülnek fel: vajon csak a börtön lehet egyedüli korlátunk, vagy a hétköznapi életben, saját döntéseink és konvencióink között is börtönöket építünk magunknak? A beszámoló bemutatja, miként lehet még a legnagyobb megpróbáltatások közepette is megőrizni a kreativitást, valamint rámutat arra, hogy az empátia és a kis figyelmességek ereje még a legszigorúbb rendszerekben is létezhet. Végül felveti: lehet, hogy éppen a nélkülözés és a korlátozott lehetőségek tanítanak meg igazán értékelni az élet apró örömeit?
