Stonehenge titokzatos emlékművének építése körül számtalan kérdés kering, de a videó most egy kevésbé vizsgált oldalát helyezi középpontba: mivel táplálkozhattak azok az emberek, akik az építkezésen dolgoztak? Felmerül a kérdés, vajon milyen ételek adtak nekik energiát ezekben a rendkívüli időkben, és mi derül ki az elérhető régészeti leletekből?
A film a Durrington Walls településhez kapcsolódó régészeti bizonyítékokat vizsgálja, ahol állatcsontok és edénymaradványok utalnak az akkori étrendre. Kiderül, hogy a sertéshús, különösen a mézzel és bogyókkal dúsított bordák lehettek fontos részei a közösségi lakomáknak, különösen télen. Ezenfelül szó esik arról is, hogy a növényi alapú ételek – mint például a csalán és mogyoróleves – milyen szerepet tölthettek be a nyári hónapokban.
Milyen nyomokat hagytak a neolitikus főzési technikák, és vajon hogyan is oldották meg az ételek elkészítését fazekakban vagy nyílt tűzön? A videón keresztül érdekes betekintést nyerünk abba, hogy milyen összetett volt a különféle forrásból származó alapanyagok útja Stonehenge környékére. Meglepetések érik a nézőt az állatok és kövek származási helyével kapcsolatban, sőt legendás elemekkel is találkozunk, amikor szóba kerülnek a középkori teóriák Stonehenge eredetéről.
Az epizódban két korabeli étel, a mézes-szederes sertésbordák és a csalán-mogyoróleves receptje is szerepel – betekintést adva abba, hogyan lehet ma is rekonstruálni a több ezer évvel ezelőtti étkezési szokásokat. Mennyit tudhatunk meg a neolitikus brit étrendről, és milyen titkokat rejthetnek még a feltárások?
