Az univerzum eredete mindig is izgalmas filozófiai kérdés volt: vajon valóban létezett kezdet, vagy időtlenül ismétlődő ciklusok láncolata jellemzi a világmindenséget? Több ősi hagyományban és kultúrában – például a hinduizmusban, buddhizmusban vagy a görög filozófiában – megjelenik a ciklikus világegyetem gondolata, amely újra és újra megújul.
A modern tudományos elméletek nagy része a Nagy Bummhoz köti az univerzum születését, azonban ezt számos problémás megfigyelés árnyalja. Az anyag és energia egyenletessége, az univerzum „simasága” és az úgynevezett mágneses monopólusok hiánya mind-mind olyan kérdések, amelyekre a klasszikus modellen túlmutató elméletek kínálnak magyarázatot. Az inflációs modell ugyan sok sikert aratott ezen rejtélyek magyarázatában, de saját kihívásokkal is küzd.
Különféle új elméleti megközelítések léteznek: az ekpürotikus, vagyis ciklikus univerzum-modell szerint elképzelhető, hogy a világegyetemünk végtelen ciklusokon át tágul és összehúzódik, miközben minden ciklusban újraindul. Ezen elgondolások mögött bonyolult kvantummező-elméletek, sőt, a húrelmélethez kapcsolódó többletdimenziós modellek is meghúzódnak.
Valóban „magára találhat” az univerzum minden alkalommal egy bummmal? Vajon fizikailag elkülöníthető-e az ekpürotikus elmélet az inflációtól? Létezik-e olyan megfigyelés vagy kísérlet, amelyik segíthet eldönteni ezeket a kérdéseket, például a gravitációs hullámok vizsgálata révén? Ezeket a témákat taglalja a videó a legfrissebb tudományos eredmények és elméletek tükrében.
