Az orvostudomány fejlődése új, izgalmas irányba mozdult, amikor a kutatók rájöttek, hogy a sejtek közötti kommunikáció egy igazán összetett, sokrétű rendszer, amelyben számtalan fehérje vesz részt. Ezt a „sejt-nyelvet” eddig ismert gyógyszereink csak nagyon korlátozottan értették, mivel csupán egyetlen fehérjéhez kötődtek egyszerre.
Chris Bahl és csapata az AI Proteins-nél egy újfajta, apró fehérjeláncot, az úgynevezett miniproteineket fejlesztik, amelyek képesek pontosabb és összetettebb „utasításokat” adni a sejteknek. Ezáltal sokkal kifinomultabb módon befolyásolhatják például az immunrendszert. Különleges figyelmet fordítanak arra, hogy az általuk tervezett miniproteinek kicsik, stabilak, mégis lebonthatók legyenek, illetve könnyen összekapcsolhatók, hogy bonyolultabb „utasításokat” is képesek legyenek továbbítani.
A miniproteineket generatív mesterséges intelligencia segítségével hozzák létre, így pontosan szabályozható minden tulajdonságuk. Ezekkel a molekulákkal már sikeresen kezeltek egereknél artritiszt, diabéteszt és leukémiát, laboratóriumi körülmények között pedig számos más betegséget is.
A fejlesztés előtt új kérdések merülnek fel: Hogyan lehet még tovább finomítani a sejtekkel folytatott „párbeszédet”? Vajon emberekben is olyan hatékonyak és biztonságosak lesznek-e az új típusú gyógyszerek, mint az állatkísérletek során? Miként alakíthatják át a miniproteinek a gyógyszeripar jövőjét, és milyen betegségek lehetnek a következő célpontok?
