Manapság az alfa generáció – vagyis a 2010 után született gyermekek – elsőként nő fel teljesen digitális környezetben, ahol az AI-vel való találkozás már mindennapos élmény. A beszéd kiemeli, hogy az AI már korán része lesz mindennapjaiknak, legyen szó tanulásról, játékokról vagy személyes kapcsolatokról.
Felmerül a kérdés, milyen előnyöket rejt az AI-alapú tanulás: például az oktatás egyénre szabottabbá válhat, a gyerekek saját tempójukban tanulhatnak, fejlődésüket valós időben követheti egy digitális tutor. Ugyanakkor fontos elgondolkodni azon is, vajon ezzel nem veszítenek-e fókuszt a kreativitás, empátia és kritikus gondolkodás terén?
Az előadás rámutat az AI-alapú társas élet dilemmáira is: teret kapnak olyan applikációk és digitális barátok, mint az AI-asszisztensek vagy akár virtuális „párok” és „kisállatok”, amelyek egyre inkább kísérik a gyerekeket mindennapi életük során. Ezek a digitális társak hatással lehetnek a gyerekek valódi emberi kapcsolataira, ami újabb kérdéseket vet fel az egészséges szocializáció kapcsán.
A technológiai környezetben új kihívásként jelentkezik az adatvédelem: az intelligens eszközök, játékok már most is személyes adatok tömegét gyűjtik. A gyerekek magánéletének védelme kiemelten fontos, különösen, hogy gyakran tudtukon kívül válnak adattá az algoritmusok számára.
További gondolatébresztőként kerül szóba az AI-rendszerekbe épített elfogultság veszélye, amely akár meglévő társadalmi problémákat is felerősíthet, ha etikailag nem megalapozott módon fejlesztjük ezeket a technológiákat. Végül felteszi a nagy kérdést: vajon elegendő technikai és etikai tudást kapnak-e az alfa generáció tagjai ahhoz, hogy felelősen használják, fejlesszék, és kérdéseket tegyenek fel az AI világában?
