Európában az elmúlt évtizedben jelentősen megerősödtek a populista, radikális jobboldali pártok, és Finnország sem maradt ki ebből a trendből. 2023-ban a Finn Párt történelmi sikert ért el a választásokon, majd kormánykoalícióra léptek a konzervatív Nemzeti Koalíciós Párttal (NCP) és két kisebb párttal.
Az azóta eltelt két évben a Finn Párt támogatottsága a felére esett vissza, amit főként az önkormányzati és európai parlamenti választások rossz eredményei is bizonyítanak. Megfigyelhető, hogy a kormánykoalícióhoz vezető úton a párt jelentős gazdasági megszorításokat vállalt, amelyek az egészségügyet, szociális ellátásokat és oktatási ágazatokat is érintették.
Kiemelt figyelmet kapott a pénzügyminiszter, Ricapura kommunikációja, ami sokakban visszatetszést keltett, főként a megszorítások nyílt és néha provokatív bemutatása miatt. A társadalmi reakciók elemzése rámutat, hogy a Finn Párt hagyományos szavazóbázisa – főként ipari munkások, alacsonyabb jövedelműek – érzi leginkább a megszorítások következményeit.
Emellett a párt munkaügyi reformjai, szakszervezetekkel való konfliktusai, és hosszabb távú politikai átalakulása – az egykori szociális érzékenységtől a radikálisabb, nacionalista irányig – szintén hozzájárultak a népszerűség csökkenéséhez. A téma összetett, gazdasági és társadalmi átrendeződések, valamint politikai stratégiaváltások formálják a finnországi jobboldal helyzetét.
