Miért vonzódunk a régi technológiákhoz? Ez a kérdés vezeti végig a videó témáit, miközben felveti, vajon mit is veszítünk el a modern készülékekkel szemben – és hogy vajon ezek a veszteségek fontosabbak-e, mint ahogyan elsőre gondolnánk.
Az Ericsson GH688 mobiltelefon példáján keresztül a készülék egyszerű, robusztus – szinte militarista – formavilága elevenedik meg. Kitér az egykori GSM-telefonok különleges képességeire és a kézzelfogható, javítható kialakításra, összevetve az elérhető alternatívákkal és az utólag felbukkanó „rejtett” szolgáltatásokkal.
Szóba kerül a Palm IIIc PDA is, amely az első színes Palm modellként új korszakot nyitott. Megismerkedhetünk a javíthatóságával, szétszerelésével, régi akkumulátorának cseréjével, és a szoftverek infravörös kapcsolaton keresztüli átvitelével – miközben felmerül a kérdés, mennyire támogatták a szabadságot és kreativitást a korai okoseszközök.
Tovább vizsgálja a monolitikus dizájn fogalmát, amelyet a modern készülékek – különösen az iPhone-ok és a Sony Xperia Z – testesítenek meg. Külön hangsúlyt kap a telefonok esztétikája, a tudatbővítő technológia gondolata és az a vágy, hogy az eszközökkel való kapcsolatunk újra szabadságot nyújtson, ne csak algoritmusok által vezérelt élményt.
Feltűnik a rejtett FM rádió adó, a szoftveroptimalizálás (rootolás, custom ROM-ok), az alkotás és a felfedezés öröme. A végén felbukkan egy 1990-es évek eleji multimédiás pszichotechnológiai alkotás is, amely szembesít a kérdéssel: vajon ma is képesek vagyunk-e irányítani technológiáinkat, vagy már teljesen az uralmuk alá kerültünk?
