Az alkotás középpontjában az amerikai szavazati rendszer és annak szabályozása áll, különös tekintettel a kormány által kibocsátott fényképes azonosítók (ID) szükségességére a választásokon. Az anyag elgondolkodtató összehasonlításokat tesz az Egyesült Államok és más országok között – például India, Mexikó és az európai országok –, ahol mindenhol kötelező a fényképes igazolvány a szavazáshoz.
A szerző kiemeli azt is, mennyire széles körű társadalmi támogatást élvez a szavazati jog azonosításhoz kötése Amerikában, és feszegeti annak okait, hogy miért blokkolják mégis ezt a törvényhozásban. A társadalmi viták és vádaskodások – például a megkülönböztetés vagy a szavazati jogok elnyomásának vádja – mind hangsúlyos szerepet kapnak.
Hallhatunk példákat kisebb választási csalásokra, amelyek arra utalnak, hogy ahol adott a lehetőség, ott lesznek, akik kihasználják a rendszer gyengeségeit. Felmerül a kérdés: ha ennyi mindent csak igazolvánnyal lehet intézni, valóban életszerű-e, hogy éppen a választás legyen kivétel?
A videó tágabb összefüggésbe helyezi a témát, bemutatva, hogyan befolyásolja a népszámlálás (census) politikai hatalmi viszonyokat, különösen amiatt, hogy az illegálisan Amerikában tartózkodók is beleszámítanak a kongresszusi helyek és elektori szavazatok elosztásába. Érdekes kérdések vetődnek fel azzal kapcsolatban is, hogy milyen gazdasági terhekkel és előnyökkel járhat a tömeges bevándorlás, miközben a jóléti állam egyre nagyobb hányadához ér el a lakosság.
Az anyag elhelyezi a választójog problémáját a szélesebb gazdasági és társadalmi kontextusban, és rámutat: a rendszer kihasználására, az egyéni és politikai érdekek összefonódására is megvannak a beépített ösztönzők – ezek következményeiről, veszélyeiről, és az ezzel kapcsolatos döntési lehetőségekről azonban további viták szükségesek.
