Az elmúlt évtizedekben világszerte jelentősen nőtt a szinglik aránya, különösen a fejlett társadalmakban és Ázsiában, ahol a házasságkötések száma visszaesett. A statisztikák szerint több fiatal él egyedül, mint valaha, és ez a trend a gazdasági, társadalmi és technológiai változásokhoz kapcsolódik.
A világjárvány jelentős hatással volt a párkapcsolatok alakulására, mivel sok fiatal kimaradt a személyes ismerkedési folyamatból, így fontos tapasztalatokat veszített el a kapcsolatok terén. Emellett a képernyő előtt eltöltött idő és az online társkeresők terjedése is átalakította az ismerkedési szokásokat, például új elvárásokat és szűrőket vezetett be a párválasztásban.
Érdemes megvizsgálni, hogyan különül el a szingliséget választók csoportja azoktól, akik inkább kényszerből maradnak egyedül. Nőtt azok száma, akiknek magasabbak az elvárásai, különösen a jól képzett nők körében, míg a kevésbé képzett férfiak számára egyre nehezebb partnert találni. Ez társadalmi szintű kérdés, mivel az eltolódás a szinglilét felé hosszú távon befolyásolhatja a demográfiai folyamatokat, a lakáspiacot, valamint a politikai és gazdasági viszonyokat.
Aktuális vitatéma az is, hogy miként változnak a férfi és női szerepek, és hogyan alakul az elégedettség érzése azoknál, akik önként, illetve azoknál, akik kényszerből maradnak egyedül. A felvetett kérdések arra utalnak, hogy társadalmi szinten szükség van például a férfiasság fogalmának újrafogalmazására és az egyedül élők növekvő közösségének kihívásainak kezelésére.
