Az elmúlt évek során észrevehetően háttérbe szorult a klímaváltozás témája a híradásokban és a közbeszédben. Ennek lehetséges okai között szerepel, hogy az emberek érdeklődése más, sürgetőbbnek tűnő globális problémák, például politikai instabilitás, mesterséges intelligencia vagy különféle háborús konfliktusok felé fordult.
Az anyag kitér arra, hogy bár a klímaváltozás hatásai egyre súlyosabbak és sokak számára már kézzelfoghatók, a társadalmi és médiafigyelem csökkenése miatt ezek inkább háttérzajjá váltak, amelyek láthatatlanul alakítják mindennapjainkat. A szerző személyes példákon keresztül érzékelteti, hogyan változott a témáról folytatott diskurzus és a saját kommunikációs stratégiája is az évek során.
Érdekes párhuzamot von a hidegháborús nukleáris fenyegetéssel, rámutatva arra, hogy a klímaváltozás szintén nehezen érzékelhető mindennapi veszélyként él a kollektív tudatban, amelyhez gyakran képtelenek vagyunk hatékonyan viszonyulni. Felmerül az is, hogy a környezeti tudatosság kommunikációjában egyre kevésbé működik az egyéni cselekvés hangsúlyozása.
A jelenlegi narratívák elmozdultak a rendszerszintű problémák vizsgálata felé, és a tartalomkészítők is inkább a komplex, egymással összefonódó társadalmi, politikai és környezeti kérdésekre helyezik a hangsúlyt. Ezzel egyidőben újabb problémák – például a klímaszorongás – váltak hangsúlyossá, amelyek a bizonytalan jövőhöz kapcsolódnak.
A videó megemlíti ismertebb klímával foglalkozó tartalomgyártókat, alternatív nézőpontokat, és kiemeli, hogy a fenntarthatósági kommunikáció eszközei és hatásai folyamatosan alakulnak. Végül felmerül a kérdés: hogyan tudnánk újraértelmezni az egyén, a társadalom és a rendszer szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben?
