Napjainkban egy meglepő trend bontakozik ki a zenehallgatás világában: újra megjelennek a hordozható CD-lejátszók, sőt, a bakelitlemezek és kazetták is egyre népszerűbbek. Ami egykor a múlt relikviájának tűnt, ma reneszánszát éli, és nem csupán a nosztalgia vezérli ezt a jelenséget.
Érdekes kérdéseket vet fel, hogy miért választanak sokan ismét kényelmetlenebb, „frikcióval” járó megoldásokat a digitális kényelem helyett. Mit ad az a szertartásos folyamat, amikor fizikai lemezt helyezünk be egy eszközbe, szemben az azonnali, végtelen streaming lehetőségével?
A videó bemutatja, hogy az új generáció tagjai, akik soha nem éltek fizikai adathordozókkal, most felfedezik annak varázsát. A zene, úgy tűnik, többet jelent, amikor birtokolhatjuk és tudatosan dönthetünk, hogy időt szánunk rá. Az alkotó azt is elemzi, hogy az embernek szüksége van kézzelfogható, maradandó élményekre egy digitálisan túlsúlyos világban.
Felvetődik, hogy vajon ez a folyamat a valódi kapcsolódásról, az elmélyülésről szól-e, illetve mennyire hiányzik a mai generációknak az alkotásba és fogyasztásba fektetett saját erő, energia. Ezek a kérdések új fényt vetnek a zenehallgatási szokásokra, és elgondolkodtatnak: mi ad igazi értéket a zenének?
