Miközben a Föld körül keringő műholdak és egyéb űreszközök száma soha nem látott mértékben növekszik, új kérdések merülnek fel az űr jogi, gazdasági és fenntarthatósági vonatkozásaival kapcsolatban. Az elmúlt években az űrbe juttatott tárgyak száma jelentősen emelkedett, ami főként a technológiai fejlődésnek, valamint a magáncégek egyre aktívabb szerepvállalásának köszönhető.
A videó feltárja, hogyan alakult át az űrkutatás: a kormányzati háttérből egyre inkább a magánvállalatok vették át a stafétát. Történelmi példákon keresztül mutatja be az első magánfinanszírozású műholdat és az 1980-as évek következményeit azzal kapcsolatban, hogy a NASA hogyan adta át az űrprogram egyes feladatait a kereskedelmi szektornak.
Az űrbeli tulajdonviszonyok, az úgynevezett „orbitális ingatlanok” körüli verseny mára új szintre lépett, és felmerül a kérdés: ki a felelős, ha valami balul sül el? A nemzetközi űrjog szürke zónáira, az elavult egyezményekre és a következmények kezelésének bonyolultságára is kitér a videó.
Szemléletes példák körüljárják az űrszemét problémáját, a Kessler-szindróma reális fenyegetését, és azt, hogy vállalatok, mint a SpaceX vagy az Amazon, miként bővítik folyamatosan műholdflottájukat. A fenntartható űrhasználat kapcsán új technológiák és ötletek kerülnek szóba, például inaktív műholdak eltávolítására szolgáló kezdeményezések, de kérdés marad: vajon ezek idejében megvalósulnak-e?
