Az arany évszázadok óta vonzza az embereket értékével és szépségével – ékszerekben, kozmetikumokban vagy akár élelmiszerként. Most azonban minden korábbinál drágább lett, ára rekordszinteket döntött, és a kereslet világszerte új magasságokba emelkedett.
A történelmi visszatekintésekből megtudjuk, hogyan vált az arany az egyetemes gazdagság jelképévé és menedékeszközzé pénzügyi válságok idején. Ezt a tendenciát erősítette például a 2008-as válság és a 2020-as gazdasági visszaesés is, amikor jelentős áremelkedés következett be az arany piacán.
A megnövekedett kereslet nemcsak a befektetői és vásárlói viselkedést formálja, hanem súlyos következményekkel jár a kitermelő országok, például Libéria és Ghána számára is. Itt a külföldi bányavállalatok megjelenése környezeti károkat, konfliktusokat, valamint megélhetési nehézségeket okozott a helyi közösségekben. A folyamatokat bonyolítja a kormányzatok nehézkes ellenőrzése és a természetes erőforrások gyors apadása.
Az aranykitermelés környezeti mellékhatásai mellett felmerül a kérdés, hogy a globális gazdasági döntések – például amerikai vámintézkedések – hogyan befolyásolják több ezer kilométerre élő emberek mindennapjait. Szó esik arról is, hogy mi történik azokkal a területekkel, amelyeket intenzív bányászat sújtott, és hogy vajon a kitermelés fenntartható-e egyáltalán a jövő számára.
