Egyszerre lépünk be a modern világ technológiai csodáiba, miközben mindennapi használati tárgyaink minősége és tartóssága komoly kérdéseket vet fel. A mindennapi életünkben használt elektronikai eszközök – legyen az tévé, mosógép vagy okostelefon – egyre rövidebb ideig működnek problémamentesen, és gyakran jelennek meg olyan hibák, amelyek javítása szinte lehetetlen vagy gazdaságtalan.
Felmerül a gyanú: szándékosan tervezték rövid élettartamúra ezeket az eszközöket? Számos szakember és szerelő szerint bizonyos, gyakran előforduló hibák – például a síkképernyős tévék kondenzátorhibái – nem véletlenek, sőt, akár kifejezetten a gyors elhasználódást szolgálják. A felhasznált alkatrészek minősége, elhelyezkedése, sőt az is, hogy egy javítás mennyibe kerül, mind egy tudatos rendszer részei lehetnek.
A fogyasztók gyakran azt tapasztalják, hogy egy-egy eszköz meghibásodása után a csere vagy javítás költsége majdnem annyi, mintha újat vásárolnának, így a régi termékek hulladékká válnak. Ezzel párhuzamosan figyelemreméltó, hogy egyes márkák – mint az Apple – annyira megnehezítik az eszközök javíthatóságát, hogy a javítás helyett szinte törvényszerűvé válik az újabb modell vásárlása.
További kérdésként merül fel, vajon a gyártók valóban törekednek-e a termékek élettartamának növelésére, vagy a gyorsabb elhasználódás inkább gazdasági érdekeket szolgál. Az is szóba kerül, hogy a fogyasztókat mennyire manipulálja a folyamatos újítások ígérete, a tervezett elavulás és a szervizelés akadályozása mennyiben formálja a vásárlási szokásokat és okoz környezeti terhelést. Több nyitott kérdés marad: lehetne-e másként tervezni a termékeket, elérhető lenne-e a hosszabb élettartam, vagy örökre rabjai maradunk az állandó cserélgetésnek?
