Sokak számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a politikai rendszerükben valami mélyen megingott. Egy friss felmérés szerint világszerte a demokráciával kapcsolatos elégedetlenség terjed, még azokban az országokban is, ahol magát a rendszert nem kérdőjelezik meg komolyan.
A történelmi visszatekintés rámutat arra, hogy a társadalmak már korábban is túléltek hasonló kríziseket, ám a mostani mintha más természetű lenne. Korábban főleg az államok cselekvőképességében, nem pedig a rendszer egészének legitimációjában kételkedtek az emberek.
A bizalomvesztés ma elsősorban az intézmények elfogultságának érzékeléséből ered: a bíróságokat, a médiát és a választási rendszert is részrehajlónak tartják sokan. Ha az állampolgárok úgy érzik, hogy a játékvezetők már nem semlegesek, a szabályokat sem fogadják el szívesen.
Érdekes kérdésként merül fel, hogy ez a helyzet hogyan vezet a politikai vezetők új típusú népszerűségéhez, illetve miként osztja meg a társadalmat a populista és intézményi megközelítések mentén. Ráadásul a személyes sérelmek, félelmek megerősödése jobban kapcsolódik a jobboldali populista narratívákhoz, míg a társadalmi igazságtalanság érzése inkább a baloldaliakhoz húz.
Mindeközben a demokrácia jövőjét nemcsak technikai, hanem bizalmi és erkölcsi kihívások is megkérdőjelezik. Vajon képesek vagyunk-e újra hinni az intézményekben és a szabályosságban, vagy tovább mélyül a megosztottság és a kiábrándultság? Ezeket a dilemmákat vizsgálja a videó, anélkül hogy konkrét választ adna.
