Az energiatermelés és -felhasználás jelenlegi rendszeréből kiindulva a videó elgondolkodtató kérdéseket vet fel arról, miért ragaszkodunk még mindig annyira a fosszilis energiaforrásokhoz, különösen az olajhoz, ha már léteznek modernebb alternatívák.
Részletesen bemutatja, hogyan működik a hagyományos kőolajipar, és mennyire egyszer használatos, eldobható jelleggel ég el a benne rejlő energia. Szó esik a társadalmi és gazdasági kockázatokról, az energiabiztonságról és a mindennapi élet költségeiről is.
Ezzel szemben alaposan tárgyalja a megújuló energiaforrásokat – különösen a napenergiát és a szélenergiát –, azok tartós, újrahasználható természetét, valamint felveti, hogy valóban akadályt jelentenek-e a technológiai, tárolási vagy nyersanyag-felhasználási problémák, amelyeket sokan hangsúlyoznak.
Konkrét példákon keresztül hasonlítja össze a hagyományos, belső égésű motoros autókat (például Nissan Cube) és az elektromos autókat (például Hyundai Ioniq 5). Számításokat mutat be arra, hogy egy ember mennyi üzemanyagot vásárol élete során, és ezt költségben, illetve ökológiai lábnyomban vetíti össze a megújuló technológiák egyszeri beruházásaival.
Foglalkozik a napelemek és akkumulátorok nyersanyagigényével, gyártástechnológiájával, élettartamukkal, illetve azok újrahasznosíthatóságával. Felveti, hogy a nagy mennyiségű alapanyagigény hosszú távon mennyire problémás, és mennyiben jelent más minőséget, mint a fosszilis energiaforrások folyamatos kitermelése.
A közgazdasági szempontokat is kiemeli: rámutat a beruházási (CapEx) és működési költségek (OpEx) különbségére napenergia, szélenergia, fosszilis és hálózati szinten – elgondolkodtatva a nézőt, hogy hosszú távon vajon mi számít valóban gazdaságosnak, mi a fenntartható stratégia.
Ezzel összefüggésben a földhasználat és élelmiszertermelés kérdése is szóba kerül: azt vizsgálja, hogy érdemes-e termőföldeket bioüzemanyag (etanol) céljára használni, vagy hatékonyabb lenne ugyanezt a területet napelemekkel borítani.
A társadalmi, politikai és személyes felelősség kérdése is hangsúlyos: szóba kerül, hogyan alakítják politikai döntéshozók és érdekcsoportok a megújuló energia körüli diskurzust, mennyiben félrevezetőek a megosztások, mítoszok, propagandaüzenetek, és milyen szerepünk lehet a változásban.
