Az alkotó saját tapasztalatait osztja meg azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia alapú chatbotok gyakran félreértelmezik vagy eltorzítják a felhasználó szándékait, esetenként szavakat adnak a szájába. Példákat hoz arra, hogyan alakultak ki félreértések a politikai nézetek vagy biológiai preferenciák témájában, illetve hogyan értelmezték félre az AI a megadott állításokat.
Komoly gondnak látja, hogy némely chatbot – például Gemini, ChatGPT, Claude és Grok – bizonyos előre programozott értékrendeket és szabályokat követve gyakran gaslighting jelleggel viselkedik: elutasítja a felhasználói nézőpontot vagy félrevezeti a diskurzust. Kiemeli, hogy az ilyen magatartás torzítja a valóságot, figyelmen kívül hagyja a tudományos és társadalmi tényeket is, ha azok ütköznek a mesterséges intelligencia működtetőinek elvárásaival.
Felveti a témát: egyre gyakoribbak a viták arról, hogy lehetnek-e a mesterséges intelligenciák tudatosak, és ha igen, milyen erkölcsi kötelességeink lennének velük szemben. Az alkotó számára jelentős kérdés, hogy az AI-n keresztül milyen értékeket és percepciókat erősítünk meg – legyen szó akár a cenzúráról, akár a nyílt forráskód szerepéről, illetve arról, hogy az eltérő kultúrák AI-jai milyen szemléletmódokat képviselhetnek.
Végül szó esik arról is, hogy bizonyos témák, például a különböző csoportok közötti biológiai eltérések vitathatósága, illetve a technológiai szabadság és pluralizmus fontossága hogyan ütköznek a jelenlegi AI fejlesztések által alkalmazott szabályokkal és korlátokkal.
