Spanyolország politikai pályáját évekig a két nagy párt, a baloldali szocialisták és a jobboldali Néppárt uralta. A Vox, amely a Néppártból kivált elégedetlen politikusokból alakult 2013-ban, sokáig nem tudott igazán áttörni a választásokon.
A párt politikai programja főként Spanyolország központosítását és a régiók autonómiájának visszaszorítását hangsúlyozza, erős válaszként szolgálva a katalán függetlenségi törekvésekre. Emiatt növelte népszerűségét azok körében, akik ellenzik a területi autonómiát és a függetlenségi mozgalmat.
Az utóbbi hónapokban azonban újra növekedésnek indult a Vox támogatottsága a közvélemény-kutatásokban, és mostanra a fiatal férfiak és a konzervatívabb beállítottságú katolikusok körében is egyre népszerűbb lett. A fiatalok körében tapasztalható nemi megosztottság és a párt fókuszának eltolódása a kulturális-konzervatív témák felé új szavazócsoportokat is elérhet.
Mindeközben a hagyományos pártokkal – különösen a szocialistákkal – szembeni növekvő elégedetlenség, az új gazdasági programok, valamint a bevándorlás kérdése további lendületet ad a Voxnak. Felmerül a kérdés, hogy hosszú távon ki tudják-e használni ezt a politikai űrt, és hol húzódnak a határok a párt jelenlegi támogatottságának növekedésében.
