Mik lehetnek azok a ritka, döbbenetesen valószínűtlen akadályok, amelyek miatt a világegyetem egyes pontjain nem születnek csillagközi civilizációk? Ebben az ismeretterjesztő anyagban kiderül, milyen biológiai, kémiai és bolygótörténeti tényezők gátolhatják, hogy az élettelen anyagból tudatos, gondolkodó elme jöjjön létre, majd technológiai szintet érjen el.
A Fermi-paradoxon egyik legizgalmasabb magyarázata, a Nagy Szűrő elmélet szerint az élet útján több extrém ritka lépcsőfok vár: bolygók és csillagrendszerek speciális adottságai, az élet spontán kialakulása (abiogenezis), majd az összetett sejtek létrejötte, a többsejtűség, végül pedig az intelligencia és a csillagközi terjeszkedés képessége. A tudomány most még csak találgat; egyes kritikus lépésekre talán egyetlen példát ismerünk, másokra kettőt, és mindnél felmerül a kérdés: tényleg szükségszerű, vagy a létezésünk csak rendkívüli véletlen?
A felsorolt tíz Nagy Szűrő-jelölt nem pusztán arról szól, hogyan válhat az élet egyáltalán lehetségessé, hanem arról is, milyen további akadályokat kell leküzdeni az evolúció és a technológiai fejlődés útján. Megjelenik a komplex sejtek és az együttműködő többsejtű élőlények megszületése, a hosszú gyermekkor, amely elősegíti a tanulást és összetett társadalmak kialakulását, vagy éppen a bolygó stabil klímájának fontossága. De lehet, hogy a legnagyobb akadály csak előttünk van: a civilizációk önpusztító magatartásuk vagy az űrutazás lehetetlensége miatt pusztulnak el, mielőtt „hangos idegenekké” válhatnának az univerzumban.
A felsorolás nem dönti el, melyik a végső válasz – éppen ez teszi a Nagy Szűrőt a Fermi-paradoxon egyik legnyugtalanítóbb, ugyanakkor legnyitottabb magyarázatává. Vajon tényleg ennyire ritka a gondolkodó elme, vagy csak rossz helyen, rossz időben keresünk?
