A klímamodellek fejlődéstörténetének áttekintésével kezdődik az anyag, bemutatva, hogyan jutott el a tudomány az első, egyszerűbb számításoktól a ma alkalmazott, szuperszámítógépek által vezérelt bonyolult rendszerekig. Az ismeretterjesztő videó olyan tudósokat említ, mint Svante Arrhenius vagy Charles David Keeling, akik úttörő szerepet játszottak a klímatudomány kialakulásában.
A központi téma, hogy a jelenlegi klímamodellek – fejlettségük és óriási számítási kapacitásuk ellenére – egyre kevésbé képesek pontosan leképezni a valós átalakulásokat, alábecsülve az extrém jelenségek gyakoriságát és súlyosságát. Részletesen kitér a regionális hőhullámokra, haváriákra és azok váratlanságára.
A felvetett kérdések közé tartozik, mi okozza ezt a lemaradást: az adatok frissességének hiánya, az óriási számítási igények, vagy éppen a bonyolult légköri folyamatok, mint például a felhőzet modellezése. Szó esik az aktuális kutatási irányokról, például a műholdas adatok gyorsabb feldolgozásáról, valamint arról, mennyire sürgető a klímamodellek pontosabbá tétele, hiszen a döntéshozók regionális előrejelzésekre vágynak.
Gazdasági szempontból is megközelíti a témát: szóba kerül, hogy a pénzügyi és biztosítási ágazatban is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szélsőséges, de kevéssé valószínű forgatókönyveknek.
Végül társadalmi, politikai hozzáállásokat és az ezekből eredő akadályokat is érinti, anélkül hogy végső konklúziót vagy konkrét megoldási javaslatot adna, inkább rávilágítva a jelenlegi nehézségekre és dilemmákra.
