Michael Saylor gondolatmenete nyomán a kriptovaluta-piac dinamikus fejlődésének és éretté válásának tanúi lehetünk. Az elmúlt időszak egyik fő kérdése, hogy a Bitcoin árfolyama miért nem szárnyalt túl jelentősen a 126 ezer dolláros határon, és milyen tényezők lassítják az áremelkedést a piacon.
A beszélgetés kitér arra, miként változtatja meg a derivatívák piacának onshore, szabályozott szereplők felé való eltolódása a Bitcoin volatilitását: ez egyszerre csökkenti a hirtelen kiugrásokat és a mély zuhanásokat is. Ugyanakkor a tradicionális bankok lassú, fokozatos nyitása egy új eszközosztály, mint a Bitcoin irányába, korlátozza a hozzáférést a hitelhez, és nehezíti a Bitcoin monetizációját a nagybefektetők számára.
Kiemelt téma, hogy az árfolyamnövekedést visszafogja a kialakulatlan, nem hitelezésre specializált bankrendszer hiánya, valamint a kriptotőzsdéken jellemző „rehypothekáció”, ahol a letétbe helyezett Bitcoin többször eladható háttérügyletekben. Felvetődik, hogyan befolyásolja mindez az árfolyammozgásokat, és miért válik a Bitcoin piac a világ egyik legérdekesebb – ugyanakkor legkockázatosabb – eszközévé a rövid távú spekulánsoknak.
Ezzel összefüggésben a beszélgetés elmélyed a hitelhez jutás alternatív útjaiban, legyen szó IBIT eszközök vagy különféle offshore és OTC hitelező platformok igénybevételéről. Felveti azt a dilemmát, hogy a gyors meggazdagodásra vágyók gyakran túlvállalják magukat, és a piac végül szűri ezeket a szereplőket.
Végül felmerül a hosszú táv versus rövid távú szemlélet kérdése, valamint az, hogy a Bitcoin volatilitása mennyiben járul hozzá a nagytőke és figyelem áramlásához ebbe az ökoszisztémába, s ezzel miért lesz központi szereplője a globális pénzmozgásoknak.
