A mesterséges intelligencia és a munkahelyek kapcsolatáról szóló vita jelenleg szélsőségek között mozog. Egyesek szerint a mesterséges intelligencia hamarosan tömeges munkanélküliséget hoz, míg mások túlzottnak tartják az MI jelentőségét, és nem számítanak alapvető gazdasági átrendeződésre.
Érdekes példaként jelenik meg a radiológusok esete: annak ellenére, hogy évekkel ezelőtt úgy gondolták, hogy a mesterséges intelligencia kiváltja ezt a szakmát, ma a radiológusok iránti igény minden eddiginél nagyobb. Ez felveti a Jevons-paradoxon kérdését, miszerint a technológiai hatékonyság növelése gyakran a kereslet növekedéséhez vezet, nem pedig csökkenéshez.
Történelmi példák – a konténerizációtól a felhőalapú számítástechnikáig – azt mutatják, hogy a technológiai forradalmak újfajta munkahelyeket és igényeket teremtenek. Az MI infrastruktúra olcsóbbá válása például azzal jár, hogy bizonyos termékek (pl. GPU-k) iránt exponenciálisan megnövekszik a kereslet.
Fontos kérdés, hogyan változik a munkahelyek szerkezete. Az MI elsősorban az ismétlődő, kevés kontextust igénylő feladatokat alakítja át: ügyfélszolgálati vagy adminisztrációs pozícióknál például sok teendő automatizált lesz, ám gyakran magasabb hozzáadott értékű, irányító vagy összetettebb feladatokra helyeződik át a hangsúly.
Felmerül az is, hogy a jelenlegi átalakulás inkább új lehetőségeket teremt, semmint megszüntet munkahelyeket. A videó számos érdekes példát és érvet sorakoztat fel arról, hogyan adaptálódhatnak emberek és cégek ehhez a gyorsuló változáshoz.
