A videó zenei albumok különböző verzióinak, különösen az újramaszterelt kiadások minőségét veszi górcső alá. Felveti a kérdést, hogy érdemes-e a modern, úgymond jobb minőséget ígérő változatokra váltani, vagy az eredetiek hallgatása nyújtja inkább a kívánt élményt.
A hangzás minőségét és az élményt jelentősen befolyásolja a dinamikatartomány, amelynek mibenlétét és jelentőségét is részletesen bemutatja a szerző. Példákat hoz arra, hogy a túlzott kompresszió miatt hogyan veszítenek a zenei anyagok a lendületükből, érzelemgazdagságukból.
Foglalkozik a zeneiparban ismert „hangosságháború” jelenségével, amelynek során az albumokat egyre hangosabbra és tömörebbre maszterelik, miközben éppen a zenei részletesség és az eredeti atmoszféra tűnik el.
A nézők betekintést kapnak a különféle kiadások technikai hátterébe, rámutatva, hogyan válhat egy nagyobb mintavételezésű vagy magasabb bitrátájú fájl is becsapóan rossz minőségűvé, ha annak alapja egy silány újrakiadás.
Kiemelt példákon – például Michael Jackson: Thriller vagy Red Hot Chili Peppers: Californication – keresztül veti fel, mennyire nehéz eligazodni az albumverziók között, és milyen praktikák segíthetnek a legjobban szóló kiadás megtalálásában.
