A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 15 perc

Miért nem segít a ventilálás a harag csillapításában?

A harag ventilálása sokak számára megnyugtatónak tűnhet, de tényleg hatásos? Jennifer Parlamis TED-előadásából kiderül, mi zajlik bennünk düh esetén, és miért érdemes tudatosabban tekinteni erre az érzelemre.

A videó egy személyes történettel indul, amelyen keresztül Jennifer Parlamis bemutatja, hogyan vezethetnek mindennapi helyzetek félreértésekhez és harag kialakulásához. Egy egyszerű családi incidens – a babakocsi eltérő tolási módja – példáján keresztül rávilágít, miként értelmezzük mások viselkedését, és hogyan alakulnak ki bennünk magyarázatok az ilyen helyzetekre, amelyek gyakran a haragot is felerősítik.

Az előadás során felmerülő egyik központi kérdés, hogy a ventilálás – azaz amikor valaki erőteljesen kiadja a dühét másoknak – valóban segít-e csillapítani az érzelmeket, vagy éppen ellenkezőleg, inkább felerősíti azokat. Történelmi szempontból szóba kerül Sigmund Freud „hidraulikus modellje” is, amely szerint a düh „kiáramoltatása” szükséges az egészséghez.

A kutató saját vizsgálatai során elemezte, hogyan hat a harag ventilálása barátokkal, közeli hozzátartozókkal vagy az érintett személlyel – és vajon miért folytatjuk ezt a gyakorlatot még akkor is, ha a megkönnyebbülés elmarad. A részletes kutatási eredmények arra késztetnek, hogy elgondolkodjunk: a ventilálás vajon tényleg csökkenti a haragot, vagy csak társas támogatásért, megértésért tesszük?

A témában 2024-ben készült nagy átfogó kutatás is a fókuszba kerül, amely azt vizsgálta, milyen módszerek vezetnek valóban a harag csillapításához. A nézők azt is megtudhatják, miként kapcsolódik az attribúciós folyamatokhoz saját haragunk és más emberek viselkedésének megítélése, illetve hogy milyen alternatív, tudományosan megalapozott technikák léteznek az indulatkezelésben.