Az MI és a robotika hiányában az emberiség komoly problémákkal nézne szembe, ugyanakkor az új tanulmányok szerint a mesterséges intelligencia a való életbeli munkavégzésben még messze alulmúlja az elvárásokat. A vizsgálat legfőbb tanulságai között szerepel, hogy az AI-k, például a Claude Opus 4.5 vagy a Gemini, sokkal rosszabbul teljesítenek számos számítógépes szakmai munkában, mint az emberek, főként minőségi és tartalmi hiányosságok miatt.
A kutatók egy új tesztmódszert vezettek be, amelynek segítségével valódi, fizetett munkafolyamatokat hasonlítottak össze emberek és AI modellek között, olyan területeken, mint a dizájn, programozás, videókészítés vagy építészet. Ez a vizsgálat négy fő hibalehetőséget azonosított: hibás vagy használhatatlan fájlok előállítása, hiányos teljesítmény, gyenge minőség és következetlenség a leadott munkában.
Felmerül a kérdés: vajon az MI gazdasági értékét nem becsülik-e túl az aktuális képességek fényében? Bár a mesterséges intelligencia kreatív ötletekben, egyszerű reklámanyagok előállításában vagy adatkinyerés terén eredményes lehet, az összetettebb feladatokban még nagyon korlátozott. Emellett érdekes párhuzamok vonhatók a történelmi AI-hype és a mostani túlzott várakozások között.
A kutatás során kiderült, hogy a jelenlegi AI rendszerint támogatni tudja az emberi munkaerőt néhány területen, de még korántsem képes teljesen átvenni a legtöbb foglalkozást. Ez felveti azt a dilemmát, hogy mikor számíthatunk valóban megbízható mesterséges intelligenciára, és milyen területeken célszerű bevezetni a technológiát a közeljövőben.
