Az utóbbi időben egyre többen vitatják, hogy valóban hatékony eszköz-e a kormányok számára a minimálbér emelése a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére.
Sokan úgy gondolják, hogy a magasabb minimálbér automatikusan jobb életkörülményeket teremt az alacsony jövedelmű dolgozók számára. Gazdasági kutatások viszont rámutatnak, hogy a foglalkoztatási szintet csak kevéssé befolyásolja az emelés, ellentétben a korábbi pesszimista várakozásokkal, miszerint a legfiatalabbak vagy a kevésbé képzettek kiszorulnának a munkaerőpiacról.
Felmerül azonban a kérdés, hogy milyen nem várt hatásokkal járhat a minimálbér növelése. Egyes új kutatások szerint például rugalmatlanabbá válhatnak a munkarendek, romolhat a munkahelyi biztonság, és a dolgozók nagyobb terhelésnek lehetnek kitéve.
Különösen érdekes, hogy az emelésből nem mindig azok profitálnak, akiket a támogatáspolitikák megcéloznának. Gyakori, hogy jól kereső családok fiatal tagjai vagy már jelenleg is minimálbért meghaladó bérrel rendelkező munkavállalók kapnak fizetésemelést, míg a legrászorultabbak számára a támogatás kevésbé érzékelhető.
Felszínre kerül az a kérdés is, hogy hosszú távon a jóléti rendszer elemei vagy a közvetlen bérszabályozás vezet eredményesebb egyenlőtlenség-csökkentéshez.
