A svájci Davosban került elő az AI „bőség” narratívája, ahol az iparág vezetői elképzelték: hamarosan mindenki számára elérhető intelligencia és robotika hatalmas fellendülést hoz a világgazdaságban. Vajon tényleg az AI általi bőség lesz a következő évek meghatározó kerete, vagy inkább a szűk keresztmetszetek, azaz „bottleneckek” jelentik majd a valódi kihívásokat?
A videó azt sugallja, hogy nem a mesterséges intelligencia képességeiben, hanem azok gyakorlati bevezetésében, az értékteremtésben rejlik a valódi akadály. Kiemeli: rengeteg szervezet még nem gondolta végig, hogyan és milyen korlátok mentén tudná ténylegesen kihasználni az AI lehetőségeit, hiába áll rendelkezésre az alaptechnológia.
Érdekes példákat mutat be az ipartörténetből, amelyek jól szemléltetik, hogy minden korszakban azok a vállalatok érték el a legnagyobb sikereket, amelyek képesek voltak a rendszerük szűk keresztmetszeteit feloldani, legyen szó tőkéről, energiáról vagy információról. A mai AI-korszakban ezek a bottleneckek – például energiaellátás, fizikai infrastruktúra, bizalom vagy integrációs nehézségek – új, eddig kevéssé látható formában jelentkeznek.
Felvetődik a kérdés: ki lesz képes gyorsan reagálni a fizikai és intézményi korlátokra, mint például a villamosenergia-hálózat elérhetősége vagy a mesterségesen előállított tartalom miatti bizalomvesztés? Milyen szervezeti, egyéni és társadalmi készségek válnak kulcsfontosságúvá ott, ahol éppen nem a tudás vagy adathozzáférés, hanem például az orientáció, az ízlés vagy a végrehajtás lesz a legnagyobb kihívás?
A témák között sorra kerül az AI integrációjának nehézsége, a szervezeti tudás ‘promptolhatóságának’ hiánya, a bizalom szerepe a koordinációban, valamint a problémamegfogalmazás és -kiválasztás új, egyre fontosabb szerepe az egyéni karrierutakban és vállalati stratégiákban. Ezek mind olyan kérdések, amelyek a következő években döntőek lehetnek a sikerhez.
