Miközben sokan néhány éve még forradalmi áttörésként tekintettek a metaverzumra, mára élesen kirajzolódott a várakozások és a valóság közötti különbség. Központi téma, hogy Mark Zuckerberg elképzelése, miszerint az emberek egy virtuális térben élnek és kapcsolatokat ápolnak, nem találkozott a tömegek igényeivel. Felmerül a kérdés, miért fulladt kudarcba az ötlet, hiába a technológia és a pénz.
A Meta Reality Labs és a Horizon Worlds fejlődése során számos akadályba ütközött: technikai problémák, belső ellentmondások és a közönség megnyerésének nehézségei jellemezték a projektet. A felhasználók számának csökkenése, a hatalmas pénzügyi veszteségek és az alkalmazottak bizonytalansága jól mutatja a koncepció tisztázatlanságát.
Az anyavállalat, a Meta folyamatos kritikáknak és bizalmi válságnak volt kénytelen szembenézni, főként a Facebook múltbeli botrányai miatt. A metaverzum koncepciója körüli félreértések és a valódi felhasználási módok hiánya csak tovább mélyítették a problémákat, miközben a technológia elfogadottsága sem valósult meg széles körben.
Érdekes kérdések merülnek fel a VR jövőjével kapcsolatban: valóban szükség van-e ilyen szintű virtuális kapcsolatokra, és lehet-e még sikeres üzleti modellt építeni a metaverzum köré? Kifejezetten izgalmas az a dilemma is, hogy a fejlesztések hova vezetnek majd a következő években, különösen, hogy a Meta figyelme és erőforrásai egyre inkább az AI felé fordulnak.
