Az utóbbi években az állásinterjúk és a toborzási folyamatok jelentősen átalakultak a mesterséges intelligencia (AI) térnyerésével. Mivel egyre több vállalat és jelentkező támaszkodik mesterséges intelligenciára az álláskeresés és a kiválasztás során, gyakorivá váltak a sablonos, nehezen megkülönböztethető válaszok, valamint a kevésbé emberi interakciók.
Sokan panaszkodnak arra, hogy a gépi interjúk során elveszik a személyes kapcsolat, az AI által feltett kérdések pedig gyakran félrevezetőek vagy érthetetlenek, ráadásul az automatizált folyamatok sem mindig működnek hibátlanul. Mindeközben azok a cégek, amelyek sikeresnek érzik ezeket a megoldásokat, sokszor nem veszik figyelembe a jelentkezők negatív élményeit, amelyek a közösségi médiában is visszaköszönnek.
A videó rávilágít arra, hogy mind pályázóként, mind toborzóként érdemes új stratégiákat alkalmazni, hogy az AI-t ne csupán sablonos válasz generátorként, hanem valódi partnerként használjuk. Kiemelt helyet kap az igazán egyedi, személyes bizonyítékok (ún. „artifaktok”) szerepe és a hiteles önreprezentáció is, valamint bemutatásra kerül az úgynevezett STAR-C módszer, amely a nehezebb, életszerűbb helyzetek és kompromisszumok bemutatására koncentrál.
Felmerülnek etikai kérdések is: a jelentkezőknek érdemes-e elmondaniuk, hogy AI-t használtak felkészülésükhöz? Miként mérjék fel a munkáltatók a jelentkezők AI-használati képességeit, hogyan különböztessék meg a valódi, hiteles tudást a pusztán AI által generált válaszoktól?
A tartalom központjában végig az áll, hogy az AI eszközöket mindkét oldalon transzparensen és felelősségteljesen kell használni, és a folyamatból nem szabad eltűnnie az emberi ítélőképességnek, valódi döntéshozatalnak és kreativitásnak sem.
