A technológiai óriáscégek, különösen a Google, hatalmas összegeket fordítanak a mesterséges intelligencia (AI) infrastruktúrára, de a piac reakciója egyre inkább azt jelzi, hogy még ez a forrás sem elég a növekvő igények kielégítéséhez. A videó rámutat, hogy az AI infrastruktúra-beruházások mértéke példátlan léptéket ölt, messze meghaladva a Wall Street előzetes várakozásait, ugyanakkor soha nem látott tempóban nő a tényleges felhasználói és vállalati igény is.
Érdekes párhuzamok vonhatók a történelmi infrastruktúra-beruházásokkal, mint a vasúthálózat vagy a száloptika, ahol előbb óriási túlkapacitást, majd később a kereslet robbanásszerű növekedését tapasztalták. Most azonban az AI esetében a „csőhálózat” fogalma is új értelmet nyer: nem csupán sávszélességet adnak el a vállalatok, hanem intelligenciát és kognitív képességeket biztosítanak, amelyek alapvetően átalakítják az üzleti modelleket.
Fókuszba kerül, hogy az AI ügynökök (agents) tömeges bevezetése elképesztő számítási igényt generál, és képes olyan feladatokat, mint a kódolás, szerződés-ellenőrzés vagy könyvvizsgálat, villámgyorsan megvalósítani, amit eddig csak emberek tudtak. Kiderül, hogy míg a tréningfázis egyszeri, impulzív beruházásokat jelentett, az AI-ügynökök elterjedése folyamatos, hónapokon, éveken át tartó következtetési szükségletet teremt. Ez az infrastruktúra iránti kereslet átrendeződéséhez vezetett – ma már a napi futtatási igények dominálnak.
Felvetődik a kérdés is, hogy milyen emberi készségek maradnak igazán értékesek egy olyan korban, amikor az ügynökök szinte korlátlan mennyiségű kompetens eredményt tudnak előállítani. Az elemzés alapján érdemes gondolkodni arról, mely területeken marad jelentősége az emberi ízlésnek, ítélőképességnek, speciális tapasztalatnak és gyors alkalmazkodóképességnek, miközben minden más egyre inkább az automatizálás áldozatává válik.
