Kezdetben az emberi konfliktusokat kézi harcokkal, majd egyszerű fegyverekkel rendezték. Az idők során azonban megfigyelhető, hogy a harcászati eszközök fejlődése növelte az egy ember által okozható pusztítás mértékét.
Az ipari forradalom és az új technológiák, például fegyverek, rakéták és atomfegyverek megjelenése radikálisan átalakította a háborúk természetét. Egyetlen ember által elindított támadás akár milliókat is elpusztíthat, ami alapjaiban rengeti meg a biztonság fogalmát világszerte.
A nukleáris fegyverek és az azok következtében kialakuló fenyegetések, mint például a nukleáris tél, új tudományterületek megszületéséhez vezettek, amelyek a háborús környezet hosszú távú hatásait modellezik. A történelem során gyakran merültek fel dilemmák, hogy mikor szükséges vagy indokolt a háború, és ki dönthet arról, ki az „igazságos” oldal.
Különböző motivációk, mint az erőforrásokért vagy vallási meggyőződésből vívott háborúk, rendre megkérdőjelezik, milyen értékekért érdemes küzdeni. A tudomány szerepe a háborús technológiák fejlődésében szintén fontos kérdéseket vet fel a társadalom és az egyének felelősségéről.
A videó rávilágít arra, mennyire összetett a háború értékelése az egyéni és kollektív tapasztalatok, illetve a kultúra és emlékezet szempontjából. Végül olyan gondolatokat is felvet, hogy vajon képesek lennénk-e valóban összefogni közös fenyegetés, például egy földönkívüli támadás esetén.
