Az online tér elterjedése új szintre emelte az átverések és csalások gyakoriságát a mindennapokban. Különféle formákban jelennek meg: az egészen nyilvánvaló csalásoktól, mint az AI-technológiával támogatott telefonos trükkök, egészen a hétköznapokban szinte észrevétlenül normalizálódott, ámde megtévesztő termékekig.
Felmerül a kérdés: miért lett ennyire könnyű becsapni a fogyasztókat? Az interneten bárki elindíthat webáruházat, feltölthet tetszetős fotókat, miközben a mögöttes termékek gyakran silány minőségűek vagy félrevezető módon hirdetik őket. Mindeközben tömegek rendelnek például ruhákat, elektronikai cikkeket vagy egészségvédelmi készítményeket, amelyek vagy azonnal tönkremennek, vagy sosem teljesítik, amit ígérnek.
Az információs túlkínálat, valamint a félretájékoztatás (tévedésből vagy szándékosan) tovább rontja a helyzetet. Nehéz megkülönböztetni, mi a valós és mi nem, ha közben a közösségi média influenszerei, reklámkampányok és adatbrókerek is egyre ügyesebben manipulálnak minket.
Feltárulnak azok a fogyasztói magatartásbeli változások is, amelyek következtében ma már sokak számára teljesen természetes az impulzusvásárlás, a gyors online rendelés – még akkor is, ha egyre lejjebb csúszik a termékek minőségi szintje, és elmosódnak a bizalom határai.
Érdekes társadalmi és etikai kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogyan lehetne visszaszerezni a fogyasztók bizalmát, és miként lehet eligazodni az internetes árudömpingben. Meddig válik „normálissá” az, hogy silány, kidobásra ítélt árukkal árasztanak el minket, és mik a kiutak ebből a modern fogyasztói labirintusból?
