Az elektromos repülőgépek fejlesztésének legnagyobb akadályai közé tartozik a jelenlegi akkumulátor-technológia súlya és energiasűrűsége. Egy villanyautónak nem kell a saját akkumulátorát „felemelnie”, míg a repülőgépeknél minden kilogramm számít a levegőben, így a hatótáv komoly kompromisszumokat követel.
A hagyományos repülőgép-üzemanyaghoz képest a modern lítium-ion akkumulátorok jelentősen hátrányban vannak energiatartalom terén. Ugyanakkor az elektromos hajtásláncok hatásfoka magasabb, így az energiafelhasználásra optimalizált repülők új formai és szerkezeti megoldásokat alkalmaznak – például megnyújtott szárnyakat és pusher elrendezésű hajtóműveket –, hogy minden csepp energiát hasznosítsanak.
A tanúsítás és a szabályozás újabb jelentős kihívást jelent: az FAA eljárásai hosszan elhúzódhatnak, ráadásul az elektromos repülők számára még csak most születnek meg a megfelelő előírások. Eközben a piac csak töredékében érhető el ezekkel a típusokkal, elsősorban kisebb regionális, főként orvosi és cargo feladatokra számítanak rövid távon.
Bár már több cég próbálkozott elektromos vagy hibrid gépek sorozatgyártásával, a legtöbbjük jelentős anyagi veszteségek után bezárta kapuit. Jelenleg a túlélő cégek – mint például a Beta Technologies – új üzleti modellekben és az egész ellátási lánc vertikális integrációjában látják a lehetőséget. Létfontosságú kérdés marad: sikerül-e időben és megfelelő méretben igazolniuk az elektromos repülés piaci létjogosultságát, mielőtt a befektetői tőke elapadna?
