Milliókat érint világszerte a migrén, amely nem csupán egy egyszerű fejfájás, hanem összetett neurológiai állapot, változatos tünetekkel és előre nem kiszámítható ciklusokkal. Az epizódokat heves fejfájás, hányinger, túlérzékenység és akár különleges, idegrendszeri jelenségek, mint az aura is kísérhetik.
Az elmúlt századok során mind veszélyes, mind úttörő gyógymódokat kipróbáltak, a mérgező arzéntól és ciántól egészen a modern gyógyszeres kezelésekig. Különféle készítmények, például triciklikus antidepresszánsok, béta-blokkolók, botox injekciók, valamint kifejezetten migrénre kifejlesztett gyógyszercsaládok közül próbáltak választ találni a szenvedőknek – ám egyik sem bizonyult univerzális megoldásnak.
A kutatók régóta vitatkoznak arról, vajon a migrén főként éreredetű probléma, vagy inkább idegi folyamatok állnak a háttérben. Bár a triptánok és a CGRP-receptorokat célzó modern szerek sokaknak valóban hatásosak, még mindig sokan maradnak kezelés nélkül, és a gyógyszerek gyakran csupán a fejfájás intenzitásán enyhítenek, nem a migrén teljes ciklusán.
Az újabb felfedezések a gliasejtek lehetséges szerepét is előtérbe helyezik, arra ösztönözve a kutatókat, hogy vizsgálják a migrén elindulásának legkorábbi lépéseit is. A gyógyszeres terápiák mellett alternatív kezelések, például kognitív viselkedésterápia és neurológiai tréningek is reményt nyújthatnak – bár ezek hatása visszafogottabb lehet.
Felmerül az izgalmas kérdés: vajon létezik olyan komplex, új irány, amelyben a migrén kezelését teljesen új alapokra helyezhetjük, hogy a jövőben mindazoknak is segíthessünk, akiknél eddig egyetlen gyógymód sem vált be?
