Az 1980-as évek elején a japán technológiai termékek világszerte elárasztották a piacokat. Az autóktól a szórakoztató elektronikán át a számológépekig mindenhol találkozhattunk japán márkákkal, ezért sokan úgy gondolták, hogy a mikroszámítógépek területén is gyorsan átveszik az uralmat – ez azonban nem történt meg.
Felvetődik a kérdés: miért tudtak a japánok lenyűgöző minőségű hardvert készíteni, de mégsem lettek piacvezetők a mikroszámítógépek piacán? Számos akadállyal kellett szembenézniük, például a japán írásrendszer bevezetése nagyon lelassította a fejlesztést. Eközben a nyugati riválisok agresszív marketinggel és olcsóbb, jobban testreszabott gépekkel hódítottak meg új fogyasztókat.
A japán cégek, mint a Sharp, NEC vagy Epson, igyekeztek különféle megközelítésekkel érvényesülni: kifejlesztették saját szófeldolgozóikat, zseb- és hordozható számítógépeiket, üzleti modelleket és végül az MSX szabványt is. Vajon elég volt ez a sikerhez, vagy mind túl későinek és túl drágának bizonyultak?
További érdekes kérdés, vajon mennyiben befolyásolta az otthoni piac szerkezete a siker esélyeit, és hogyan működtek együtt vagy egymás ellen a japán és nyugati gyártók? A lehetséges válaszokat és példákat gazdagon illusztrálja a videó.
