Miért nem találunk európai technológiai óriásvállalatokat a legismertebb digitális szolgáltatások között, miközben az USA vagy Ázsia neveivel, mint a Google, az Apple vagy a Tencent társítjuk a piacokat? A videó ezzel a meglepő kontraszttal indít, hangsúlyozva, hogy mindennapi életünk digitális tereit döntő részben nem európai cégek uralják.
Érdekes történelmi párhuzamokat is felvet: Európa egykor vezető szerepet töltött be a tech világban ikonikus fejlesztésekkel és úttörő tudósokkal. Mégis, mára mintha elveszítette volna ezt a státuszát, noha az infrastruktúra, az oktatás színvonala és a társadalmi feltételek adottak. Felmerül a kérdés, mire vezethető vissza a visszaesés?
Részletesen vizsgálja azokat a tényezőket, amelyek visszafogják a kontinensen belüli innovációs léptéket: széttagolt jogi és szabályozási környezet, kevésbé kockázatvállaló tőke, valamint a tehetségek elvándorlása az Egyesült Államokba. Megjelennek sikeres, ám inkább ipari és vállalati fókuszú, mintsem széles körben ismert fogyasztói márkák példái is.
Szóba kerül Európa sajátos válasza a globális tech-hatalmakra: a szabályozói befolyás és a normateremtés ereje. Az EU olyan területeken mutat kezdeményezést, mint az adatvédelem (GDPR), a platformokra vonatkozó szabályok (Digital Markets Act) vagy az AI-törvény. Ugyanakkor izgalmas új kezdeményezések és digitális innovációk is bekerülnek a képbe, például az észt e-kormányzás vagy a francia egészségügyi startupok.
Felszínre tör a fő dilemma: elegendő-e, ha egy kontinens szabályokat hoz és globális normákat diktál, vagy az igazi jövő az, ha képes saját globális tech óriásokat is építeni? A témák sokrétűsége és a kérdések érdemi feszegetése ad tartalmi mélységet a feldolgozásnak.
