Az univerzumban tapasztalható némaság, vagyis a Fermi-paradoxon, számos tudományos kérdést és lehetséges magyarázatot von maga után. Az egyik kevéssé vizsgált tényező az atmoszféra szerepe a fejlődő bolygókon, és az, hogy az élet szempontjából mennyire nehéz megtartani vagy újra létrehozni a megfelelő légköri összetételt.
A bolygók légkörének összetétele, vastagsága és stabilitása kulcsfontosságú a felszíni víz, a hőmérsékleti stabilitás és a fejlődő élet szempontjából. Az is érdekes, hogy a Föld légköre már többször megváltozott története során, és maga az oxigén jelenléte is viszonylag új fejlemény. A Mars például elvesztette korábbi vastag légkörét, míg a Vénusz ugyan megtartott egy sűrűbb légkört, de annak összetétele és a bolygó extrém körülményei alkalmatlanok az általunk ismert élet számára.
A videó kitér a mágneses tér szerepére is, amely bolygónk atmoszférájának megtartását segíti elő. Ennek hiánya, vagy a gyenge mágneses mező, ahogy azt a Mars és a Vénusz példája is mutatja, az atmoszféra elvesztéséhez vezethet a napszél hatására.
További érdekesség, hogy az atmoszféra fizikai tulajdonságai — például sűrűsége, összetétele vagy viharai — jelentősen befolyásolják az evolúciós lehetőségeket, a felszíni víz jelenlétét, a felmelegedési és lehűlési folyamatokat, illetve az élővilág sokféleségét és komplexitását is.
A témák között felmerül a biológiai tevékenység visszacsatoló hatása az atmoszférára, a napaktivitás, a bolygó mérete, forgása és helyzete a csillagától, valamint az is, hogy maga az élet mennyire befolyásolhatja vagy fenntarthatja a szükséges légköri feltételeket hosszú távon. Ezek a kérdések mind hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogy miért válhatott ritkává vagy akár lehetetlenné az értelmes élet kialakulása más csillagrendszerekben.
