Az aurora, vagyis az északi fény, mostanában egyre gyakoribbá vált olyan délebbi területeken is, ahol korábban ritka volt a megfigyelése. Felmerül a kérdés, miért tapasztaljuk ezt az érdekes jelenséget egyre nagyobb területen, például egészen Floridáig, és milyen folyamatok állnak a háttérben.
A Nap felszínén időnként hatalmas robbanások, úgynevezett koronakidobódások történnek, amelyek töltött részecskeáramot, azaz napszelet küldenek a Föld felé. Ezek a részecskék kölcsönhatásba lépnek bolygónk mágneses mezejével, majd az atmoszféra molekuláival, így létrehozva a látványos fényfüggönyöket. A molekulák eltérő színnel világítanak, attól függően, hogy melyik elemről van szó.
Az elmúlt években azonban nemcsak a Nap aktivitása növekedett – jelenleg napmaximum időszakban vagyunk –, hanem a városi fények csökkentése, a nagyobb sötétség a városokban és a tisztább levegő is hozzájárult ahhoz, hogy az aurorák sokkal észrevehetőbbé váltak. A tudomány fejlődése és a pontosabb előrejelzések szintén elősegítik, hogy többen időben figyeljenek ezekre a ritka égi eseményekre.
Érdekes kérdés, hogy a korábbi évtizedekben miért nem hallottunk hasonló gyakorisággal déli területeken megfigyelt aurorákról. Fontos tényezők közé tartozik a városi világítás, a levegőminőség, valamint az, hogy manapság már lényegesen pontosabb előrejelzéseink vannak.
