A
A
An astronomer explains why every telescope is like a time machine | Michelle Thaller: Full Interview

An astronomer explains why every telescope is like a time machine | Michelle Thaller: Full Interview

Lejátszás
  • Angol
  • Magyar
  • 54 perc

Miért láthatunk a csillagokkal ténylegesen a múltba?

Michelle Thaller csillagász lenyűgöző témákon keresztül mutatja be, hogyan vezet az univerzum megfigyelése múltbeli események feltárásához – a gravitációs lencsézéstől a fekete lyukak első képéig és a téridő hullámainak észleléséig.

Michelle Thaller, ismert csillagász és tudományos ismeretterjesztő, bemutatja, hogyan működik az univerzum időben és térben – azaz, hogyan tekinthetünk minden távcsőre „időgépként”. Az interjú első részében megismerjük, miként vezetnek a fény sebességének korlátai ahhoz, hogy a távoli csillagok, galaxisok vagy akár az Androméda-köd látványa valójában sok-sok millió, vagy akár milliárd évvel ezelőtti képet mutat számunkra. A fény „utazása” miatt minden pillantás a csillagos égre egyben visszatekintést is jelent a múltba.

Az asztrofizikus elmagyarázza, hogyan alakult ki a világegyetem első szerkezete, mi a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, és hogyan segít ennek vizsgálata a galaxisok és sötét anyag nyomainak feltárásában. Kiderül, mennyire alapvetően különbözik a tér és az idő fogalma a mindennapi érzékelésünktől, és hogy a távcsövek fejlődése egyre közelebb visz minket a világegyetem „gyermekkorához”.

Részletesen megvizsgáljuk a gravitációs lencsézés jelenségét, amely révén a téridő meggörbülése természetes „kozmikus távcsővé” válik az emberiség számára, így olyan távoli objektumokat is képesek vagyunk megfigyelni, amelyeket másképp lehetetlen lenne. Megismerkedhetünk a legősibb látható csillag – Arendel – felfedezésével, és a rejtélyes, gyorsan kialakuló óriás fekete lyukak eredetének kérdésével is.

A beszélgetés kitér ikonikus tudományos áttörésekre, mint például az első fekete lyuk képének elkészítése a földfelszíni Event Horizon Telescope projekt révén: kiderül, miként vált lehetségessé különböző földrajzi helyen álló teleszkópok adatainak egyesítésével egyetlen óriási, virtuális távcső létrehozása. Mindez egészen új fényt vet a fény természetére és a kvantummechanikai interferenciára.

Végül feltárul, hogy a LIGO detektorok hogyan tették mérhetővé a minden korábbinál apróbb téridő-hullámzásokat, azaz a gravitációs hullámokat, amelyek óriási kozmikus eseményekből – például fekete lyukak összeolvadásából – származnak. A kutató új kérdéseket vet fel az univerzum keletkezéséről, a sötét anyag és energia természetéről, valamint arról, milyen jövőbeli kalandokat tartogat az asztrofizika, ha a mérések érzékenysége tovább fejlődik.