Az évforduló elsődlegesen emlékezésként, de egyben politikai üzenetként is szolgál Kína részéről. Az esemény hátterének megértéséhez vissza kell tekinteni 1937-re, Japán Kína elleni inváziójára és az azt követő, rendkívüli szenvedéseket hozó évek történéseire.
Kiemelkedő jelentőséget kap a nankingi mészárlás, amely máig mély nyomot hagyott a kínai társadalomban és a kollektív emlékezetben. A harcok során Kína hatalmas emberi áldozatokat hozott, ellenállása kulcsfontosságú volt a háború alakulásában.
Az aktuális ünnepség vendéglistája egyértelmű politikai üzenetet közvetített: Kína vezetője mellett több ázsiai, afrikai és közép-európai államfő jelent meg, míg a nyugati hatalmak szembetűnő módon távol maradtak. Ez az eloszlás különösen érdekessé teszi a diplomáciai helyezkedést, amit néhány ország döntése is mutatott – például Indiáé, amely részt vett a korábbi csúcson, de a parádét már elkerülte.
Az egész esemény a múlt emlékezete mellett Kína jelenlegi és jövőbeli szerepét is hangsúlyozza. Modern haditechnikai felvonulással, valamint meghatározó geopolitikai üzenetekkel él, láttatva, hogy Kína a globális politikai színtéren is jelentős tényező szeretne lenni. Felvetődnek kérdések a katonai erődemonstrációk, a nemzetközi szövetségek és a világrend átrendeződése kapcsán is.
