A videó elmerül a Beatles egyik legismertebb dalának, a ‘Yesterday’-nek a zenei struktúrájában, különös hangsúlyt fektetve arra a meglepő tényre, hogy a dalszakasz nem a szokványos nyolc, hanem hét ütemből áll. A megszólaló gyorsan rávilágít, milyen szokatlan ez a popzenében, majd elindul egy kreatív, kísérletezős úton: új dallamokat próbál írni a ‘Yesterday’ akkordmenetére, hogy kiderítse, mennyire nehéz más daloknak is ezt a formát adni.
Egy érdekes történetet is hallhatunk Paul McCartney-ról, aki elmondja, hogy számára a zene ereje sokszor egyszerűen ‘varázslat’, azaz nincs tökéletesen leírható oka annak, miért hatnak meg minket bizonyos akkordmenetek vagy dalszerkezetek. A videókészítő zenei példákon keresztül vizsgálja, hogyan próbált új dalszöveget és dallamot írni ilyen, hét ütemes szerkezetre — és ezek a próbálkozások rávilágítanak a ‘Yesterday’ különleges líraiságára és érzelmi töltetére.
Szó esik arról is, hogy a dal első szava, a ‘yesterday’, mennyire meghatározó a hangulat szempontjából. A videóban megjelennek alternatív ötletek, például időpont vagy helyszín névvel, hogy teszteljék: lehet-e hasonló érzelmet kelteni, mint az eredeti szóval. Személyes élmények és zenei analízis ötvöződnek, miközben egyre mélyebben vizsgálódnak a dal ütemstruktúrájának és szóhasználatának kapcsolatában.
Az elemzés későbbi részében egy másik dal, a ‘There Will Never Be Another You’ kerül összehasonlításra, hogy még jobban megvilágítsa, mennyire ritka és sajátos a ‘Yesterday’ szokatlan ütemfelépítése. A megszólaló zenész barátjával is konzultál, azt is boncolgatva, hol helyeznének el dobfill-eket, ha egyáltalán lennének dobok a dalban — de a Beatles felvételén ezek hiányoznak, és ez is sajátos színt ad az előadásnak.
