Az egész világ figyeli, ahogy három héten keresztül huszonhárom csapat több mint 3300 kilométeren keresztül versenyez Franciaországban, de a Tour de France valójában jóval több, mint egy hagyományos kerékpárverseny. Többrészes, összetett kihívás, amelyet furcsa szabályok, bonyolult stratégiák és megdöbbentő sajátosságok tesznek igazán egyedivé.
A sportág paradoxonjai közé tartozik, hogy bár egyéni győztest hirdetnek, a teljesítmény elengedhetetlen kulcsa a csapatmunka. Számtalan, sokszor láthatatlan támogató háttérmunkával egy csapattárs sikerére dolgozik mindenki, miközben maga a verseny egyszerre több különböző küzdelmet foglal magában.
Az eltérő testalkatú és képességű versenyzők különböző célokért versenyeznek: egyesek a hegyeken uralkodnak, másokat a sprintszakaszok érdekelnek, és közben különféle mezőnyversenyek folynak párhuzamosan. Felszínre kerülnek a megmagyarázhatatlan hagyományok, trükkös csapatstratégiák és ki nem mondott szabályok, amelyek kívülállóként elsőre zavarosnak vagy furcsának tűnhetnek.
Mennyire számít igazságosnak vagy sportszerűnek, amikor titkos megegyezések és íratlan normák határozzák meg a mezőny mozgását? Miért lehet valamelyik nap szinte eseménytelen szakasz, míg máskor az utolsó kilométeren következik be minden izgalom? Hogyan alakítják ezek a különlegességek az egész Tour hangulatát és látványát?
