Az ‘A7#9’, vagyis a „Jimi Hendrix-akkord” izgalmas zenei jelenség, amely kétféle terc, a nagy és a kisterc különös keveredésével jár. A bemutatott zenei példákon keresztül megtudhatjuk, miért válik egy ilyen látszólag disszonáns hangzás annyira kedveltté a bluesban és a rockban.
Részletesen vizsgálja a videó azokat a különös hangzásélményeket, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy dúr harmadikhoz moll harmadik, vagy fordítva, moll harmadhoz dúr harmadik társul, illetve hogy ezek hogyan okoznak feszültséget vagy különleges karaktert az akkordokban.
A prezentáció közben felmerül a kérdés: mikor érdemes ezt a „két harmadik” technikát használni, és mikor zavaró a hangzás? Emellett a videó érinti a modális keverés (modal mixture) kérdéskörét, amikor a dúr és a moll világ keveredik egy dalon belül, valamint kitér a kék hangzásvilág mögötti elméleti háttérre.
Különféle híres dalpéldák, zenészek és műfajok kerülnek szóba, amelyek jól érzékeltetik, milyen széles és változatos torzításokat lehet elérni ezzel a technikával. A ritmikai, improvizációs és harmóniai lehetőségek további kérdéseket vetnek fel a gitárosok és zeneszerzők számára.
