Az elmúlt években a Chromebookok meghódították az oktatási piacot, legfőképpen kedvező áruk és könnyű kezelhetőségük miatt. Gyors indulásuk és kifejezetten a Google G Suite alkalmazásaihoz tervezett rendszerük révén világszerte iskolák millióinak jelentettek megfizethető megoldást a digitális oktatáshoz.
Az oktatási intézmények számára hatalmas előnyt jelentett a böngészőalapú, felhőközpontú működés, így nagy tételben szerezhettek be online munkára alkalmas eszközöket. Ez a stratégia nemcsak a diákokat kötötte hosszú távon a Google ökoszisztémájához, hanem a piacvezető szerepet is biztosította a vállalat számára ebben a szegmensben. Az Apple és a Microsoft is igyekezett válaszlépéseket tenni, de a Google előnye megmaradt.
Bár a Chromebookok népszerűsége látványosan nőtt, a háttérben komoly kihívások húzódtak meg. Az eszközök élettartamát szigorúan behatároló frissítési szabályok, úgynevezett „lejárati politikák” miatt százezrével válnak ezek a gépek rövid időn belül használhatatlanná – ami komoly költséggel és hulladékproblémával jár az iskoláknak.
Az utóbbi időben további tényezők nehezítették a piaci helyzetet: a hardver- és legfőképpen a RAM-árak meredek emelkedése miatt a Chromebookokra épülő kedvező árazás veszélybe került. Ráadásul a felhasználók egyre hosszabb ideig tartják meg eszközeiket, így a „gyakran cseréld, mert olcsó” modell a háttérbe szorul.
Felmerül a kérdés: meddig marad életképes az a stratégia, amely tömeges, olcsó, de gyorsan elavuló eszközökre épül? Hogyan reagálhat a Google és a többi nagy technológiai vállalat az oktatási piac és az eszközhasználati szokások átalakuló igényeire? Milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia és az általános számítógépes piac átrendeződése ezekre a trendekre?
