Milyen indokok húzódnak meg a lemezek újramaszterelése mögött? A zenetörténelemben végigkövethetjük, hogyan váltak ezek az eljárások a szükségből indulva egyre inkább marketingeszközzé: a formátumváltások, a technológiai fejlődés és a zenei élmény javítása mind-mind közrejátszottak az újramaszterelések térnyerésében.
Néha elég csak enyhe módosításokat végezni, például egyetlen frekvenciatartomány kiemelése, egy színesebb borító vagy extra hangsáv beépítése már elég ahhoz, hogy új kiadást adhassanak el. Máskor azonban valódi szakmai munka rejlik a folyamatban; előfordul, hogy igazi restauráció szükséges a régi felvételeknél, hogy megőrizhető legyen az autentikus hangzás.
Felmerül azonban a kérdés: mikor javít valóban az újramaszter annyit az eredeti minőségen, hogy az megérje a vásárlóknak? A ‘hangosítási háborúktól’ kezdve egészen a különböző formátumokra történő, gyakran vitatott minőségű átdolgozásokig számos példát találhatunk a túlzó beavatkozásokra, amikor a kereskedelmi érdek felülírta a zenei értékeket.
Az alkotói szándék, a kiadói döntések és a vásárlók elvárásai bonyolult hálót alkotnak. Hogyan döntsük el, melyik újramaszter a legjobb? A példák (Nirvana, Beatles, Velvet Underground stb.) azt mutatják, hogy a válasz összetettebb, mint elsőre gondolnánk. E kérdéseket és dilemmákat járja körbe a videó számos személyes élménnyel és konkrét lemezkiadás bemutatásával.
