Az amerikai törvényhozásban egyetlen dokumentum, a Clarity Act egyik kompromisszumos címének hiánya tartja vissza a kriptovaluták szabályozásától az egész piacot. A vita középpontjában nem egy teljes reform vagy politikai harc áll, hanem egy rövid, de jelentős javaslat, amely megtiltaná a szövetségi tisztviselőknek, hogy digitális eszközöket bocsássanak ki vagy támogassanak hivatali idejük alatt, és ennek végrehajtását az igazságügyi miniszterre bízná.
Politikai szálak is felsejlenek: nyilvánosságra került, hogy a Trump család 2025-ben mintegy 1,4 milliárd dolláros kriptojövedelmet szerzett, amely döntő befolyással lehet a döntéshozatalra. A kérdés már nem a Wall Street, a bankok vagy az ismert kriptovaluta-kritikusok blokkoló szerepéről szól, hanem a Fehér Ház passzív magatartásáról és egyetlen hiányzó aláírásról.
Közben szenátusi viták, kompromisszumkeresés és kemény lobbi jellemzi a folyamatot: mindkét nagy párt igyekszik saját szempontjai szerint alakítani a végső törvényszöveget, miközben a piac és a befektetők folyamatosan kockázatot áraznak a jogi bizonytalanság miatt. A Wall Street szereplői, például a BlackRock és a Goldman Sachs, már támogatják a törvényt, és a bankszektor is csak apróbb módosításokat szeretne.
Közben a Clarity Act olyan érzékeny pontokat is érint, mint a fejlesztők jogi védelme, a stablecoinok szabályozása, vagy a politikai szereplők kriptoszektorból származó jelentős pénzügyi érdekeltségei. A végső kérdés: vajon mikor lesz valós szabályozási környezet az Egyesült Államok kriptopiacán, és milyen árat fizet ezért az ipar – valamint a politikusok a következő választásokon?
